Csaknem az utolsó másodpercekig volt sansza, ám végül alulmaradt esélyesebb ellenfelével szemben a Szombathelyi Haladás együttese.  Fittyet hányva a papírformára, a dobogó harmadik helyezettjét alaposan megizzasztva végig partiban voltak kézilabdásaink.  Az elkerülhető technikai hibák miatt azonban nem sikerült két vállra fektetni a  Kozármislenyt.  Nüanszokon múlott, de egy álommal lett szegényebb csapatunk.  A három bajnokaspiránsból kettőt ugyanis legyőzhetettek volna hazai pályán a zöld-fehérek.

Nincs még egy olyan klub, mely jókora távolságra van az élmezőnytől , mégsem szeretnek az otthonába látogatni a bajnokaspiránsok.   A Haladás együttese éppenséggel ilyen.  Ha valaki tisztes messzeségből rátekint a tabellára, joggal húzhatja fel a szemöldökét, és teheti fel a kérdést: vajon mit is keres az a csapat a kiesőzóna közelében, amely legyőzi a Nemzeti Kézilabda Akadémiát és az utolsó másodpercig mérkőzésben van a dobogó harmadik helyezettjével? Szombat este a történelem majdnem visszakacsintott, ugyanis a fix kettes találkozón kis híján ismétlődött a korábbi forgatókönyv, ám ezúttal  a vendég gárda örülhetett. 

Joggal reménykedhettünk az összecsapás elején, mert a Haladás az első húsz percben felfűzte az oktatófilmet.  Hátul stabilan állt a lábán, elől pedig mindig bepréselt egy-egy találatot a hálóba.  A vendégek nem igazán szaggatták az istrángot,  apró figyelmetlenségből többször is könnyű gólt adományoztak a Haladásnak. Putz Claudia nagy hatékonysággal paskolta ki a lövéseket, a szélsők pedig a megkaparintott labdákkal rögvest indultak.   A koreográfia hasonló volt, így kvázi negyedóra elteltével  négy gólos szombathelyi előnyt könyvelhetett el a kilátogatott publikum.  A Kozármisleny kálváriája hosszúra nyúlt, a kulcsemberek közül senki nem találta igazán a ritmust, a csapatjáték pedig nem működött a tavasszal megszokott olajozott módon.  A kemény védekezéssel és verejtékkel kibrusztolt lehetőséget azonban elherdálta a Haladás,  majd három perc alatt annyi technikai hibát vétett, hogy az egy egész találkozón is sok lett volna.  Palotai Fanni vezérletével életelixírt kapott a baranyai gárda, és az eladott labdákból történő rágyorsításokkal  megfordította a találkozó állását.  A gyermeteg rontásokat a dobogó várományosa kőkeményen megbüntette, egy ilyen kiváló csapat ellen ezek a hibák egész egyszerűen nem férnek bele.  A félidő hátralévő része sűrű gólváltásokat hozott, a záró sípszóra karcsú mislenyi vezetéssel ugyan, de teljesen nyitott maradt a két pont sorsa. (14-15)

A második felvonásban a támadást tekintve ismét visszajött a mérkőzésbe a Haladás, a védekezés azonban csak asszisztált a főként beállóból, valamint átlövésekből eredményes vendég rohamoknak.  Olaj volt a tűzre, hogy a játékvezetés abszolút következetlen volt,  a kézilabdázók pedig egyik oldalon sem igazán tudták mit engedhetnek meg maguknak védekezésben.  A kiegyenlített pillanatokban a zöld-fehérek nagy balszerencséjére Palotai Fanni is ihletet kapott, a mezőnyben egyéni kvalitásával élen járó balátlövő az első félidőben derekasan helytálló védelmet többször kapitulációra késztette.   A Haladás nem játszott ötletesen, inkább egyéni megmozdulásokkal próbálta életben tartani pislákoló reményét.  Ez utóbbiakban élen járt Simsik Cyntia, a védekezésben agresszív, támadásban agilis szélsőt nem tudták tartani a vendégek. A  Csurgótól átigazolt Kozma Dominika is ügyesen kézilabdázott,  de két-három gólos mislenyi vezetésből nem tudtak faragni a hazaiak. A véghajrá közeledtével a nézőtéren is parázs hangulat uralkodott.  A foteldrukkerségtől fényévnyi távolságra lévő vendég szimpatizánsok eszeveszett módon buzdították csapatukat,  a hazai lányok támadásait pedig ütemes dobpergés kísérte.  A nézőtéri csatazaj a pályára is kivetült, másfél perccel a vége előtt még nyitott volt minden kérdés. Mínusz háromról  egy jó akcióval és egy leleményes halászással  mindössze egy gólra apadt a Kozármisleny előnye.  Passzív környékén a baranyaiak mestere Kovács Tamás rutinosan időt kért, ám tanítványai a türelmes labdajáratás helyett helyzetbe hozták a Haladást.  A meginduló ellencsapást egy elég egyértelmű fault akadályozta meg, ám a sípszó rejtélyes okokból kifolyólag néma maradt.  A végső tőrdöfést az ebből induló vendéggól jelentette, az utolsó szalmaszálon bukott el tehát a szombathelyi pontszerzés.   A vérfagyasztó hangulatban a Kozármisleny győzelmet aratott. Jobb csapat lévén ez a papírforma, noha a Haladásnak jócskán volt esélye a mai mérkőzésen.   A szűk különbség hízelgő, de mindezért nem jár vállveregetés.  A sportban ugyanis a győzelem az oxigén.  Ha elmarad,  nehéz táplálni a tüzet.

NB I/B női felnőtt nyugat

Haladás Sportkomplexum
Szombathely
230 néző

Szombathelyi Haladás – Kozármisleny SE  31:33 ( 14:15)

Szombathelyi Haladás:  Putz,  Sebestyén 2,  Baranyai  4,  Szabó J.  6,  Kaposvári 1,  Kozma D 7,   Simsik  7

Csere:  Márkus, Hrabovszky, Takács I. 4, Guttyán, Gerencsér, Kiss N