Vasárnap kora este elbúcsúzik az idei szezontól a Haladás VSE kézilabda együttese, mely hazai pályán látja majd vendégül a Pilisvörösvár gárdáját. A végső seregszemlén két elszánt csapat néz majd farkasszemet egymással. A két alakulat közötti csontig ható rivalizálás egy gigászi ütközetben nyilvánult meg decemberben, mely végül a zöld-fehérek egygólos sikerével zárult. Fiaskót ezúttal sem engedhetnek meg maguknak a szombathelyi lányok, még akkor sem, ha az ellenfelet egyáltalán nem ildomos lebecsülni. A bajnokság záró zöld-fehér érdekeltségű találkozója remélhetőleg mesze viszi a kézilabda hírnevét, mind drámában, mind pedig játékban kiszolgálja majd az érdeklődőket. Az utolsó nekirugaszkodás beharangozójában Simsik Cynthia szélsőnk, és Baranyai Enikő beállósunk latolgatja az esélyeket.
Mit vártok az utolsó mérkőzéstől? Ősszel tudtunk nyerni Pilisvörösváron, de a vendégek most nagyot harcolnak majd a helyezésekért, hiszen a Csurgót vélhetőleg majd meg akarják előzni…..
Simsik C.: Szezon utolsó hazai mérkőzésén, szeretnénk megfelelő módon búcsúzni a lelkes közönségünktől, és nyilván növelnénk a pontjaink számát is, ám úgy gondolom nem lesz könnyű dolgunk. A Pilisvörösvár helyezése függ a hétvégi összecsapástól, jól kapaszkodnak tavasszal, és vannak ügyes játékosaik is. Természetesen minden összecsapáson a győzelemre törekszünk, de ez csak akkor sikerülhet, ha mentálisan erősek vagyunk, nem becsüljük le az aktuális ellenlábasunkat. Ellenkező esetben nagyon ráfázhatunk, hiszen a sport többször bizonyította már mindezt. Nem engedtük el magunkat, intenzíven edzünk és ennek eredményét szeretnénk a pályán is viszontlátni vasárnap.
Baranyai E.: Mindenképpen győzelem a célunk az év utolsó meccsèn,szeretnénk szépen búcsúztatni ezt a bajnokságot. A szurkolóink is megérdemelnének egy vérpezsdítő mérkőzést, ahol a legvégén a hazaiak örülhetnek. Tavaly a Pilisvörösvár ellen is éppen egy nagy harcot kellett megvívnunk, ahol a szívűnk a helyén volt, drámai küzdelemben nyerni tudtunk. Most is ilyen harcos meccsre számítok, mentálisan kell összeszedettnek lennünk és küzdeni a végletekig. Egy karcos és nagyon kemény szezonon vagyunk túl, rengeteg nagy csatát megéltünk, az utolsó találkozón tényleg az erényeinket szeretnénk kidomborítani.
Hogyan értékelitek a szezont, melyik mérkőzést éreztétek a legjobbnak, melyiket a legszolidabbnak, és úgy egészében mit gondoltok az idei pontvadászatról?
Simsik C.: Tekintve, hogy a téli szünet után érkeztem, bár követem a kézilabdavilággal kapcsolatos eseményeket, leginkább szezon második feléről tudok beszélni. A tavaszi hadjáratunk nem úgy sikerült, ahogy terveztük. Sajnos a helyezésünk nem mozdult a tabellán. Ugyanakkor voltak biztató jelek, amikre lehet építeni. Egy csapat sem mehetett ellenünk biztosra, sőt a legtöbb ellenfelünknek meg kellett izzadnia a sikerért. Több olyan mérkőzést is fel tudnék sorolni, ami igazán nüánszokon múlott, ha jobban összpontosítunk most előbbre lehetnék. A későbbiekben jobban kell alkalmaznunk a csapatjátékot, mivel a szezon végére teljesen kiismerhető lett a játékunk, gondolok itt főként az egyéni megmozdulásokra. Egy hosszú szezon során jobban tudatosul az ellenfelekben is, ki milyen váratlanra képes.
Baranyai E.: Sok nehèzséggel meg kellett küzdenünk ebben az évben is,de úgy gondolom rendesen álltuk a sarat. Minden meccsünk nagyon fontos volt, de az emlékezetemben egy életre megmarad az őszi nagy derbi. A hangulat minden elképzelésünket felülmúlta. Egy szezon mindig számos tanulsággal szolgál, leginkább a pozitív dolgokra kell összpontosítani, de a negatívokból pedig tanulni szükséges. Általánosságban elmondható, hogy nagyon sok mérkőzésünk a véghajrában dőlt el, testközelből érezzük, hogy az NB 1/B évről évre erősebb lesz. Az idei pontvadászat kimerítő volt, hosszú menetelés végállomás következik vasárnap.
Cintinek a szélen, Enikőnek középen kell nagyokat harcolni. Mi az, ami döntő egy-egy párharcban, mennyire számít az első negyedóra a mérkőzéseken?
Simsik C.: A mérkőzés hatvan percig tart, nem feltétlen az első negyedóra számít a párharcokban sem, persze el lehet dönteni a mérkőzést már az elején, de ez az ellenkezőjére is vonatkozik. Szélső játékosként úgy tapasztalom, hogy a kézilabda mindig is egy gyors sportág volt. Ezért az én feladatom- ami akár meccseken sordöntő lehet-, az a gyorsaság, és a jó reflex az induláshoz. Előnyt kell szerezzek az ellenféllel szemben, persze ahhoz pontosan is kell indítani, és végül belőni a helyzetet. Sok összetevős az egyenlet, de ettől szép a kézilabda.
Baranyai E.: A párharcok során mindenképpen az első ütközetek számítanak,ha ott megfelelő aggreszíóval sikerül fellépni,akkor az már lelki előnyt jelent a védő játékosnak.
Egyikőtök sem szombathelyi, de már jó ideje a városban vagytok. Mi az, ami tetszik Nektek a vasi megyeszékhelyben?
Simsik C.: Röviden és tömören. Csendes, nyugodt, békés kis város. A Főtér impozáns, számomra nagyon hangulatos, és valahányszor végigsétálok rajta, mindig elnyeri a tetszésemet. Az emberek egyébként kedvesek, közvetlenek és nyitottak.
Baranyai E.: Általában sok időnk nincs erre- arra menni,de abban a kevés kis szabadidőnkben is próbáljuk hasznosan, aktívan tölteni a pihenésre szánt órákat, a sok-sok edzés mellett. Sokat megyünk kávézni, moziba. Maga a város egyébként takaros, hangulatos és Szombathelynek sok szép része is van. Igazán szeretünk itt sportolni.