Kupacímvédő futsalcsapatunk gólgazdag mérkőzésen múlta felül otthonában 6–3-ra a Magyar Futsal Akadémiát, amivel bejutott a sorozat negyeddöntőjébe. Dróth Zoltán és Henrique Diniz kétszer is betalált, Vatamaniuc-Bartha Dávid is eredményes volt, valamint egy öngólt is vétett a hazai alakulat.

A Berettyóújfalu elleni szuperrangadóval hamarosan kezdetét veszi a bajnokság felső-házi rájátszása, ezt megelőzően azonban még egy fontos feladat várt együttesünkre, méghozzá a Magyar Kupában. A tét a legjobb nyolc közé jutás volt, ide pedig a Magyar Futsal Akadémián keresztül vezetett az út. A keretben ott volt friss igazolásunk, a fiatal Hadházi Sándor is, aki a héten csatlakozott együttesünkhöz.

Szokásunkhoz híven bátran, nagy elánnal kezdtük az összecsapást, veszélyes lövésekkel próbálkoztunk, ellenfelünk láthatóan stabil védekezésre rendezkedett be és abból próbált ígéretes ellentámadásokat vezetni. Ez sikerült is nekik, de elhárítottuk a veszélyhelyzeteket, ráadásul a 6. percben Hajmási Milán átadásából Dróth Zoltán meg is szerezte számunkra a vezetést (0-1).

Ez aztán még nagyobb lendületet adott a fiúknak, majd Henrique Diniz távoli lövésével már 2–0-ra vezettünk a 7. minutumban. Ez jókora hidegzuhany volt a vendéglátóknak, akik meg is zavarodtak, ezt pedig kíméletlenül ki is használtuk: még szintén ennek a minutumnak az eseményeként egy öngóllal tovább nőtt a különbség, majd Henrique Diniz duplázta meg találatai számát, már 0-4 állt az eredményjelző táblán.

Időt is kért az MFA, rendeznie kellett a sorokat, amit sikerrel is tett. Olyannyira, hogy lekopírozta teljesítményünket, és remek két percet produkálva ismét nyitottá tette a találkozót: a 10. minutumban Szabó Dávid és Nguyen Nhat Duy köszönt be, egy perccel később Tarpai Gyula is bevette kapunkat, villámgyorsan 3–4-re módosult az állás.

Ekkor aztán nekünk kellett összekapnunk magunkat, ráadásul Sipos Gergő újabb góltól mentett meg bennünket, ami újabb figyelmeztetésként szolgált. Éreztük, hogy váltanunk kell, próbáltuk is fokozni a tempót, Vincze-kapus azonban remekül állt a lábán. Kollégájához hasonlóan Alasztics Marcellnek is résen kellett lennie, mindkét hálóőr kulcsszereplő volt, a szünetre végül 4–3-as vezetéssel mehettünk.

Pontosan tisztában voltunk vele, hogy ez az eredmény minden, csak nem életbiztosítás, így aztán ennek szellemében jöttünk ki a második játékrészre. Mindent megtettünk, hogy domináljunk, Knizs Olivér révén pedig hamar helyzetbe is tudtunk kerülni.

Óriási mezőnyfölényben játszottunk, szinte felbillent a pálya, a hazaiak azonban hősiesen védekezték és egy láb, vagy éppen Vincze-kapus minden alkalommal útját állta a játékszernek.

Ennek a szakasznak a legnagyobb helyzete Hadházi Sándor előtt adódott, ám ebbe a közeli lövésbe is beleléptek a fővárosiak, majd nem sokkal később Rutai Balázs szép megmozdulása érdemelt volna gólt.

Nagy energiákat mozgósítottunk a hazai retesz feltörésének érdekében, ezek pedig nem voltak hiábavalók: a 35. percben egy kipattanót Vatamaniuc-Bartha Dávid bombázott a kapuba, úgy kellett ez a találat számunkra, mint egy falat kenyér (3-5).

Ezzel párhuzamosan mindkét együttesnél egyre gyűltek a faultok, Henrique Diniz és Dróth Zoltán előtt is nagy lehetőség adódott, hogy rárúgjuk a következő gólt, amire végül nem kellett sokat várni: csapatkapitányunk a 37. percben egy szépségdíjas lefordulás után eldöntötte a mérkőzést, s egyben 6–3-as győzelmünkkel a továbbjutás sorsát.

Felipe Conde vezetőedző: „Két hét nagyon kemény edzés után nem számítottam nagyon jó játékra részünkről, de úgy gondolom, mi tudtuk jobban kontrollálni a mérkőzést, főleg, amikor 0-4 volt az állás. Aztán gólt kaptunk egy szerencsétlen helyzetből, a Marci már annyiszor megmentett minket, de néha ez is megesik. Aztán elveszett a koncentrációnk, nem tudom az okát, 1-4 volt az állás, az jó előny. A folytatás aztán nagyon rossz volt, egyenlíthetettek volna, sőt akár meg is szerezhették volna még az ötödik góljukat is. De a második félidőben szerintem kicsit jobban játszottunk, nem emlékszem, de mintha a Marcinak csak egyszer kellett volna beavatkoznia a játékba, nem jutott el a labda a kapunkig. Kontrolláltuk a játékot, főleg a kontrákat, a labdabirtoklásunk jobb volt, teremtettünk néhány helyzetet, nem annyit, mint szerettünk volna, de domináltunk. Majd 6-3-ra hoztuk az állást, de ez a mérkőzés leckét tanított nekünk: nem veszíthetjük el a koncentrációnkat senkivel szemben. A futsal annyira dinamikus sport, ha elveszíted a fókuszt, könnyen ilyen dolgok történhetnek. A legfontosabb az volt, hogy továbblépjünk egy következő szakaszba, van most egy hetünk dolgozni és regenerálódni. Hogy őszinte legyek, biztos vagyok benne, hogy jobbak leszünk a következő párharcon Berettyó ellen, mivel az egy nagyon fontos meccs lesz nekünk, és a lehető legjobban szeretnénk kezdeni a rájátszást”

FÉRFI FUTSAL MAGYAR KUPA 3. FORDULÓ

MAGYAR FUTSAL AKADÉMIA - HALADÁS VSE 3-6 (3-4)

Magyar Futsal Akadémia: Vincze Szabolcs - Véghelyi Balázs, Szabó Dávid, Tarpai Gyula, Nguyen Nhat Duy, Boldizsár Márk, Gaylhoffer Előd, Papp László, Joó Marcell, Módly Dominik, Vas Gergely, Bokor Gergő, Szabó Bence

Asszisztens edző: Tóth Miklós

Haladás VSE: Alasztics Marcell - Luiggi Longo, Knizs Olivér, Henrique Diniz, Vatamaniuc-Bartha Dávid, Homlok Levente, Kovács Máté, Hajmási Milán, Dróth Zoltán, Sipos Gergő, Körmendy Gábor, Hadházy Sándor, Vas Ádám, Rutai Balázs

Vezetőedző: Felipe Conde

Gólszerzők: Szabó Dávid (10’), Nguyen Nhat Duy (10’), Tarpai Gyula (11’), ill. Dróth Zoltán 2 (6’, 37’), Henrique Diniz 2 (7’, 7’), Vas Gergely (öngól, 7’), Vatamaniuc-Bartha Dávid (35’)

Sárga lapok: Tarpai Gyula (29’), ill. Vas Ádám (11’), Hajmási Milán (25’), Rutai Balázs (33’)

• Galéria: Magyar Futsal Akadémia - Haladás VSE (2024.02.16.)

Kattints a teljes galériáért!