Heroikus küzdelemben, nagybetűs csapatként arattunk 1–0-s győzelmet a férfi futsal Magyar Kupa fináléjában a Berettyóújfalu gárdája ellen. Az idegek harcáról is szóló összecsapáson Rutai Balázs találatával döntöttük el az aranycsata sorsát, és szereztük meg történetünk negyedik Magyar Kupa trófeáját a Főnix Arénában.

A címvédésért léptünk pályára vasárnap délután a debreceni Főnix Arénában a Magyar Kupa fináléjában, miután 4–0-ra nyertünk az elődöntőben a Kecskemét ellen.

A Rubeolát búcsúztató Berettyóújfaluval néztünk farkasszemet, így a bajnoki döntőt megelőzően következett az egymeccses szuperrangadó. Győzelem esetén mindkét együttes negyedik elsőségét szerezhette meg a sorozatban. Csapatkapitányunk, Dróth Zoltán, valamint Arnon Cassemiro és Homlok Levente sérülésük miatt nem voltak bevethetőek, pályán kívül támogatták a fiúkat.

Jó ritmusban nyitottunk, brazil légiósaink távoli kísérleteivel veszélyeztettünk, Sándor-kapusnak bizony már a találkozó elején akadt dolga bőven. Egy fifikás Henrique Diniz-sarokrúgás után Luiggi Longo próbálkozhatott közelről, aki a kapu fölé belsőzött, ekkor jártunk először a legközelebb a vezető találat megszerzéséhez.

Ahogy teltek a percek, igyekezett rendezni sorait a Berettyóújfalu, egyre többször és egyre veszélyesebben jutottak el kapunkig. Mindkét csapat szervezetten, fegyelmezetten védekezett, a játékosok az átlövésekben látták ennek ellenszerét, így sok volt az ígéretes távoli kísérlet, ellenszerként pedig a kapusbravúr.

Mezőnyben mi birtokoltuk többet a labdát, igyekeztünk játszani a saját játékunkat, a hajdúságiak főként a labdaszerzések utáni gyors átmenetekkel próbáltak zavart kelteni.

Szűk nyolc perccel a félidő vége előtt aztán vészkapus szerkezetre váltott a Mezei Vill, mi azonban remekül álltuk a sarat, és rendre elhárítottuk a veszélyes szituációkat.

Nagy küzdelem zajlott a parketten, igazi döntőhöz méltó összecsapáson szurkolhatott a futsalt szerető nagyérdemű.

Saját szurkolóink pedig mindent megtettek azért, hogy a mieinknek az utolsó másodpercig kitartson az ereje. Az első játékrész végül gól nélkül ért véget, 0–0-ról következhetett a pihenőt követő második felvonás. A szünetet után is hasonló forgatókönyv szerint zajlott a mérkőzés, a felek keresték a rést a pajzson, ám továbbra sem hagyták egymásnak megtalálni azt. A folytatásban igyekeztünk sebességi fokozatot váltani, kapuja elé szegezni riválisunkat.

A támadások mellett azonban a védekezésre is maximálisan összpontosítanunk kellett, jól kontrázott Trencsényi János együttese, Matheus próbálkozásánál is Alasztics Marcellnek kellett hatalmasat remekelnie.

A Berettyó is próbálta növelni az iramot, Kovács Máté pedig a gólvonalról tisztázott, embert próbáló időszakot vészeltünk át. Így érkeztünk el Rutai Balázs pályára lépéséhez, valamint a 29. perchez, amikor megtört a jég, és centerünk előnyhöz juttatott minket.

Hajmási Milán remek átadásából 77-es számú játékosunk gyönyörűen lőtte ki a jobb alsót, 1-0 állt az eredményjelző táblán.

A bekapott gól után szinte egyből öt a négy elleni játékra váltottak a pirosmezesek, Alasztics Marcell és kitűnő csapatvédekezésünk azonban gondoskodott arról, hogy továbbra is érintetlen maradjon a kapunk.

Elöl Sipos Gergő szép lefordulásával és kapufájával jeleztük, hogy szeretnénk lezárni a mérkőzést, fiatal centerünk próbálkozásába Sándor Máténak is bele kellett érnie, hogy ne legyen sikeres az akciónk.

A másodpercek peregtek, Trencsényi János fiai öt a négy ellen rohamoztak, mi viszont egészen felfokozott állapotban, fáradtságot nem ismerve küzdöttünk.

A párharc végét jelző dudaszó pillanatában pedig eldőlt, hogy a szezonban harmadik alkalommal is felülmúltuk riválisunkat, és megnyertük az aranycsatát.

Következtek a felhőtlen öröm és boldogság pillanatai, a csapat és fantasztikus szurkolótáborunk együtt ünnepelte egyesületünk negyedik Magyar Kupa trófeáját.

Juanra Calvo vezetőedző: „Jól kezdtük a mérkőzést, már az első szakaszban sok lehetőségünk volt a gólszerzésre, ezeket akkor még nem tudtuk értékesíteni. A Berettyó öt a négy elleni játékánál még nehezebb dolgunk volt, de összességében úgy érzem, hogy jobbak voltunk az összecsapás egészén. Kiélezett párharc volt, de megérdemelten nyertünk. Rutai Balázsra vigyáznunk kellett még, hiszen nehéz időszak áll mögötte a sérülése miatt, de nagyon boldog vagyok, hogy megmutathatta, hogy kiváló játékos, ahogyan a csapat minden tagja. Gratulálok mindenkinek, nagy dolgot vittünk véghez! Negyedszer hódítottuk el a kupát, ehhez az egész klubnak hatalmas munkát kellett végeznie, és ezt most boldogan ünnepeljük!”

FÉRFI FUTSAL MAGYAR KUPA–DÖNTŐ

HALADÁS VSE - MVFC BERETTYÓÚJFALU 1-0 (0-0)

Haladás: Alasztics Marcell - Kovács Máté, Luiggi Longo, Henrique Diniz, Vatamaniuc-Bartha Dávid, Gyimesi Máté, Szalmás Zoltán, Knizs Olivér, Nagy Kevin, Hajmási Milán, Sipos Gergő, Fehér Dániel, Vas Ádám, Rutai Balázs

Edző: Juan Ramón Calvo Rodríguez

Berettyóújfalu: Sándor Máté - Iszák Dominik, Rábl János, Szabó Péter, Matheus, Mezei Dávid, Korcsmáros Bence, Erdei Szabolcs, Nagy Imre, Gál István, Tifán Norbert, Nagy Dániel, Takács Zoltán, Rafinha

Edző: Trencsényi János

Gólszerző: Rutai Balázs (29’)