Megcsákányozta ellenfele taktikáját, és a második félidőben kiegyenesített minden pontszerzéssel kapcsolatos kérdőjelet a Haladás VSE felnőtt női kézilabdacsapata Ikrényben. A sorsdöntő találkozókon jól szerepelnek a zöld-fehérek, külön öröm, hogy a szezon második felében már idegenben is. Ihletett formában Szombathely hagyományos klubcsapata, még az őszi sérüléshullám hozománya sem gáncsolja el a tavaszi lendületet. A városi rangadó előtt nagy a készülődés, ám a szimbolikus mérkőzés nem jelent majd döntést a két vetélytárs létjogosultságával kapcsolatban. Ez ugyanis a szurkolók, és a nézők megítélésén múlik. Sokat érő titok nincsen, a nagyközönség és a város által is egyértelműen támogatott Haladás a pontvadászat végére a középmezőny sűrűjébe lépne fel, ehhez azonban a hétvégéhez hasonlóan győzelmekre lesz majd szükség. Vendégségben a Marcalit, a Csurgót és a VKL SE Győrt is „megfektető” szombathelyi gárdából a legutóbbi találkozót Kovács László vezetőedző, valamint Kozma Dominika és Kaposvári Anita átlövők segítségével elemezzük.
Földcsuszamlásszerű győzelmével tapad a középmezőnyhöz együttesünk, amelyet most már az sem zavar, ha éppenséggel vendégként kell kiélezett csatákat vívnia. Döntően persze hazai pályán még mindig tempóban, lendületben és összeszokottságban többet nyújtunk, de azért már a hosszú utazások terhei sem hagynak mély nyomot gárdánkban. A sors iróniája, hogy a szezon második felének elején idegenben kellett ki-ki meccseket játszani. Marcaliban simán nyertünk, a Csurgó ellen szoros végjátékban, a VKL SE Győrt pedig ismét nagy fölénnyel sikerült überelni. A három találkozóban azonban a legfontosabb összekötő kapocs, a két pont megszerzése illetve, hogy közvetlen riválisokon sikerült áthámozni magunkat. A csapatnak van önbizalma, az új játékosok beépültek, a szurkolók pedig kitartóak, szóval jócskán van minek örülni. Megelégedni azonban sosem szabad, mindig van hova, és miért fejlődni. Olvasóink már tájékozódhattak a hétvégi mérkőzésen történtekről, edzőnk és játékosaink segítségével most még egyszer átélhetik a fontos győzelmet szakmai nézőpontból is.
Kovács László, vezetőedző:
„Egészségesen kritikus szemlélettel közelítek minden mérkőzéshez, hiszen a bajnokság valamennyi összecsapása szolgál tapasztalatokkal. A kötelező győzelmek nehéz kategóriába tartoznak, pláne mert bajnoki szünet után érkeztünk Ikrénybe. Az ünnepeket követő kihagyás érződik ilyenkor a játékon, így természetesen nem várható el az, hogy a pályára lépő csapat labdajáratásban, dinamikában a szezon legjobb formáját hozza. A két pont megszerzése rendkívül fontos, és az arány is kecsegtető, ám a kelleténél több gólt kaptunk, így ezzel van még bőven foglalkozni való a jövőben. Az elkövetkezendő mérkőzések között szerepel a városi rangadó, de nem egy összecsapásra készülünk, öt fontos találkozó áll előttünk. Valamennyi mérkőzésen jól kell teljesítenünk, ahhoz hogy a kilencedik helyet meg tudjuk kaparintani. Pusztán egy mérkőzésen való jó játék nem elegendő, az elkövetkezendő öt megmérettetésből legalább hármat szeretnénk győzelemmel befejezni. Folyamatosan dolgozunk, javítjuk a problémás területeket, és a tisztességes munka realizálódni fog a pályán is. Önbizalmat ad az Ikrényben elért siker, elvégre minden mérkőzésen nehéz nyerni ebben az osztályban.”
Kozma Dominika, átlövő:
„A mérkőzés elején figyelmetlenek voltunk, és zömében érződött a két szabad hétvége. A sok pihenésből adódóan jöttek a figyelmetlenségek, és ebből kaptunk számos elkerülhető kontra gólt, ami a kezdetekkor némi fejtörést okozott a csapatnak. Az első félidő felénél szerencsére egy jó időkérés után kaptunk egy löketet, és sikerült ellépnünk az ellenféltől. A védekezésünkön lehet mit csiszolni, mert a következő ellenfeleinknél képzettebb átlövök lesznek, akikre jobban oda kell figyelni. Agresszivitásban és keménységben sem kell majd hiányt szenvednünk, nincs mese, fel kell venni a ritmust. Szerencsénk volt, hogy az ellenfélnél gyorsabb játékot tudtunk folytatni, és ebből nagy előnyre tettünk szert. A csapatjáték szerintem jól működött, ezt mutatja az eredmény is. Remélem a következő öt mérkőzésen még jobban ráncba szedjük magunkat. A jövőben hibáinkat minimálisra csökkentjük, mert egy “lazább” mérkőzésen ugyan megengedhetjük magunkat, nem lebecsülve az ellenfelet persze. Nekünk az a közös cél, hogy egy erős, egymásért kiálló ugyanakkor össze is tartó brigádot alkossunk. Noha a VKL SE ellen mindenki győzelmet remélt, ezen a szinten valamennyi mérkőzésen keményen kell dolgozni a sikerért.”
Kaposvári Anita, átlövő:
„A mérkőzés elejét nem éppen úgy kezdtük, ahogy szerettük volna. Rengeteg volt a technikai hibánk, amiből a VKL SE vissza tudott támadni. A hazaiak nagyjából negyedóráig bírták a tempónkat, közben azonban elfáradtak, és utána mi tudtuk tovább játszani a játékunkat. A védekezés egyik oldalon sem volt tökéletes, vélhetőleg ennek tudható be a rengeteg gól a találkozón. Szerencsére belelendültünk, és majdnem megtudtuk ismételni az őszi szezonbeli gólgyártást. A következő mérkőzésre próbáltunk gyakorolni, a védekezést javítani kell. A meccs elég sima lett a végére, de még igy is követtünk el hibákat, ezeket szintén korrigálnunk kell. Örülünk a két pont megszerzésének, azonban bőven akad még munka.”