Közel két hónap kényszerpihenő után, a „tavaszi” szezonkezdet nyitómérkőzésén Nagyatádra látogattunk a pontszerzés nem titkolt reményében. Az első félidőben az új játékosokkal felálló Haladás meglepte ellenfelét, ám a második felvonásban addig mutatott szervezett játéka atomjaira esett szét.  A házigazda átlövő-potenciáljának és rutinjának köszönhetően megérdemelten szerezte meg a győzelmet.

Nem kell ahhoz feketeöves meteorológusnak lenni, hogy megállapítsuk nem éppenséggel gyakori a zivatarszerű hóesés ezen a télen.  Mint ahogy az sem túl gyakori, hogy idegenbeli győzelemmel távozzanak Nagyatádról a női NB 1/B-s bajnokság nyugati pontvadászatában. A pályaválasztó Rinyamenti ugyanis masszív csapat, amolyan igazi délszláv mentalitással. Mato Matijevic gárdája  a hetedik helyről várta a folytatást, és kereken nyolc egységgel több állt a neve mellett, mint a vendég Szombathelyi Haladásnak. Már ami a pontokat illeti.  Az egykor horvát szövetség berkeiben is kiváló edzőmunkát végző Matijevic kötelező győzelmet várt csapatától, még akkor is, ha a Haladás kifejezetten sötét lónak számít ebben a mezőnyben.  Vannak olyan találkozók, ahol a szombathelyi csapat át tud lépni az árnyékán és megszorongatja a nála esélyesebbnek vélteket, és van úgy, hogy fegyvertelen a papírforma ellen. A horvát mester – a mezőny egyik legveretesebb renoméval rendelkező trénere- okkal tartott az összecsapástól, annál is inkább, mert a Haladás megcombosodott a tél folyamán.  Takács Inez,  Simsik Cyntia, és Kozma Dominika érkezésével egyúttal 232 gól tette át székhelyét Szombathelyre, ami tovább variálta Kovács László lehetőségeit támadásban.  Az üzemi hőfokon égő vendégek nagy elánnal indítottak a mérkőzésen,  alig hangzott el a kezdés jelző sípszó, kisvártatva már 0-4 állt az eredményjelző táblán. A huszáros rohamokat követően ekkor még senki nem gondolta, hogy bő három perc leforgása alatt az előnyét el is ajándékozza a Haladás. Méghozzá az utolsó centig. Noha az 5-4-es állás kialakulásában nagy szerepe volt a szombathelyiek bénult védekezésének,  mindebben azért Mato Matijevic által beküldött friss kapus, Druzsin Rebeka is főszerepet játszott.  A haziak hálóőre ihletett formában védett, és kulcsmomentumokban remekül olvasta a lövéseket.  Az elszalasztott lehetőség nem szegte kedvét a Haladásnak, a rohanós kézilabdában utazó vendégek pariban voltak a félidő végéig.  Érdekes, hogy míg a hazai csapat tudatosan lassította a játékot, és góljainak 74%-át átlövésből szerezte, a Haladás a klasszikus tempohandball-ból profitált.  Villámgyors gólokkal többször meglepte a lassan visszarendeződő Rinyamenti hátsó alakzatot.  A félidő végén még Márkus Dalma védett egy hétméterest, ennek is köszönhetően imponáló egy gólos előnnyel mehettek pihenni a vasiak. (19-20) A Haladás vezéregyéniségei az első felvonásban Takács Inez, és góljaival Sebestyén Noémi voltak. 

Takács Inez a védők fölé magasodik, együttesét azonban nem tudta a hazaiak fölé emelni. /Fotó: Gálovics Márk/

A második félidőben hidegzuhanyként érte a Haladást a közel kilenc percig tartó gólcsend, mely periódus alatt gyakorlatilag pont is került a mérkőzés érdemi részére. A két beállóval próbálkozó szombathelyieken úgy mentek át a hazaiak, mint kés a vajon.  A Rinyamenti KC belső posztokon játszó átlövői a nem várt fordulatban nagy szerepet vállaltak. Kovács Dorina és az irányítóban mozgó friss szerzemény Horváth Virginia is gólparádét rendezett.  A szombathelyi oldalon nem akadt kiemelkedő teljesítmény, a kapusok között pedig védési százalékban tetemes volt a különbség.  Becsülettel küzdött, akart a Haladás, de többnyire már csak futott az eredmény után, és a bravúros első félidőt követően érthetetlen okokból a szezon egyik legszolidabb második félidejét produkálva elesett a pontszerzés lehetőségétől.  A hazaiak győzelmének jogosságához kétség sem férhet.

Mato Matijevic: ” – Tudtuk, hogy nehéz mérkőzés lesz, s elég szenvedősre is sikerült az első félidő. Nincs mit szépíteni, borzalmasan kezdtük a meccset, de szerencsére a lányok időben és gyorsan felébredtek. Az első játékrészben rengeteg hibát vétettünk, idegesen játszottunk, türelmetlenek voltunk, kapkodtunk. Nagyon akartunk, de a nagy akarásnak nyögés lett a vége. A második félidőben teljesen más arcát mutatta a csapat, sokkal rendezettebb, taktikusabb játékot nyújtottunk, nem utolsó sorban a védekezés is sokkal hatékonyabb volt. Úgy gondolom, a második játékrész alapján teljesen megérdemelten szereztük meg a roppant értékes két pontot.”

Kovács László: ” – Mindenek előtt gratulálok a nagyatádiaknak a megérdemelt győzelemhez! Az első félidőben mutatott játékunkat nem tudtuk megismételni a második harminc percben, így a hazaiak a játék minden elemében fölénk nőttek. Csapatunknak időre van szüksége, hogy az új játékosokat szervesen beépítsük, reményeink szerint ez mielőbb megvalósul majd. A találkozót megelőzően bíztunk egy szorosabb eredményben, de a második félidő kulcspillanataiban nem tudtuk uralni a játékot. A jövőben feltett szándékunk, hogy javítunk a teljesítményünkön!”

NBI/B NYUGATI-CSOPORT 2017/2018 – 14. FORDULÓ

Rinyamenti KC – Szombathelyi Haladás 40 – 32 (19 – 20)

Nagyatád, Városi Sportcsarnok, 200 néző

Szombathelyi Haladás:  Dudora – Sebestyén 5, Kaposvári 7 (1), Baranyai 2, Takács I. 4, Szabó J. 5, Simsik 4

Csere: Márkus (kapus), Hrabovszky 5 (1), Gerencsér, Kozma

Vezetőedző: Kovács László

Hétméteresek: 4/2 illetve 4/2

Fotó:  Gálovics Márk /Rinyamenti KC/