A szombathelyi szurkolók többsége a szívére hallgatott, amikor autóba ült szombat délután. A szívtől ugyanis messzemenőkig pontos, racionális magyarázatokat nem mindig várhatunk. A csapat drukkerei azonban valahol tudják, hogy a városnak egyetlen igazi sportszimbóluma van, ez pedig minden kétséget kizárólag a Haladás. Az igazi sportszeretők éppen ezért fabatkát sem foglalkoznak azzal, hogy van időszak, amikor a kézzel-fogható eredmények nem mindennaposak. Az ínséges idők közepette is tartani kell a frontot, hiszen a lányoknak a pályán és a pályán kívül is kapaszkodót kell találniuk. A helyi médiában már alaposan körbejárt a négy játékost övező téma, és a közösségi médiumok is harsognak a parlagon hagyott lányokkal szolidaritást vállaló megosztásoktól.
Szecsődi Vivien, Mórocz Alexandra, Győrffy Réka és Tömő Szandra esete ugyanis mindenről szól, csak éppen a sportról, sportszerűségről nem. A négy fiatal játékos számára a kézilabda nélküli lét, olyan mintha nem lenne holnap. Játszanának már, méghozzá a Haladásban. Néhai egyesületüket azonban mindez a legcsekélyebb mértékben sem hatja meg. Játszatni ugyan nem akarja a fiatal titánokat, de ha már egyszer az alapvonalon kívülre kerültek, akkor maradjanak is ott. A Haladás öltözőjét azonban messzire kerüljék el, az nem járja ugyanis, hogy a városi riválisnál sportoljanak. A négy lány tehát továbbra is csak a nézőtérről drukkolhat társainak, így a Haladás mostanság kilenc emberrel tipor a mókuskerékben. Kupamérkőzés esetén, szerda-szombat ritmusban ez alaposan leterheli a szervezetet, ergo a soros mérkőzéseknek aligha a zöld-fehér gárda az esélyese. Az embert próbáló feladat a hétvégén a Mohács képében érkezett Répcelakra, hiszen tudvalevő, hogy a vendég gárda felsőházbeli álmokat szövöget. A remek, mozgékony és kombinatív játékkal bíró MTE napját azonban alaposan felülírta a sors forgatókönyve. A vendég mohácsiak ugyanis farkasszemet nézhettek Murphy-törvényével, és ami elromolhat el is romlik alapon, buszhiba miatt útközben sokat rostokoltak. A házigazda sansza pedig tovább éledezett, amikor is a peches pirosak kulcsjátékosát Bozsovics Ritát sportorvosi igazolásában feltérképezett hiányosság miatt a vendégek végül nem nevezték a találkozóra. A két együttes a fenti körülmények miatt hosszú ideig csak kóstolgatta a kézilabdát, egymás kapuját tisztes távolságból figyelve. A főszereplők ekkortájt Márkus Dalma és Kiss Orsolya voltak, a hálóőrök ugyanis pazar munkát végeztek a gólvonalon. Sorra fogták a nettó ziccereket, a felek támadójátéka az első negyedórában pediglen kifejezetten meddő volt. A Haladásnál főként a szélső bemozgások és a két beállós játék dominált, a vendégek inkább a lendületes keresztmozgásokban bíztak. A megszokottnál fáradtabbnak tűnő MTE átlövőinek nem tudták kivitelezni a szükséges zárásokat, a fal előtt pedig jobbára felesleges tiszteletköröket írtak le Székelyék. Kovács László tanítványai becsülettel állták a sarat, és a vendégek hibáit gyors lerohanásokkal büntették. A mérkőzés első félidejében nagyjából azonos kvalitású felek csatája zajlott, több egyoldalú játékvezetői tévedés miatt azonban az utolsó tíz percre megborult a mérleg. Kritikus pillanatokban a sporttársak hajmeresztő, már-már általános iskolás hibákat vétettek, tették mindezt a Haladás kontójára. A Mohács pedig van annyira jó csapat, hogy a kínálkozó lehetőséggel megfelelően sáfárkodjon, a félidő végére ki is alakult az addigi legnagyobb 12-15-ös különbség. Öröm az ürömben, hogy az ítéleteken felháborodó drukkerek igazi katlant varázsoltak a répcelaki küzdőtérből, így a szezon során először fantasztikus atmoszférában jöhettek a lányok a második etapra. A következő harminc percben mindez a vendégeket repítette magaslatokba, a zöld-fehérek pedig pontatlan, technikai hibákkal vastagon tűzdelt játékukkal leginkább a tisztítótűzben érezhették magukat. A fáradtság és a koncentráció hiánya elgáncsolta a hazaiak játékát, a második félidő már teljes egészében a Mohácsról szólt. A vendégek előtt megnyíltak a passzsávok, a csapatvédekezés áramszüneteit pedig szemfüles gólokkal büntették meg. A hazai oldalon a kapusteljesítmény is elmaradt az első félidőben látottaktól, a két gárda közötti minőségbeli különbség realizálódni látszott. A lányok becsülettel küzdöttek, de játékban nem tudtak különbséget jelenteni, a pontszerzéshez pedig egy félidei jó teljesítmény ezen a szinten már nem elégséges. A Mohács győzelemmel, a szurkolóink pedig csillagos ötössel távozhattak a találkozóról. Rajtuk aztán igazán nem múlott.
Felnőtt:
Szombathelyi Haladás- Mohácsi Torna Egylet 1888 25-34 (12-15)
Hrabovszky H. 4 | Baranyai E. 2 | Kaposvári A. 2 | Gerencsér Zs. 1 | Halmos N. 1 | Császár Zs. 8 | Sebestyén N. 2 | Szabó J. 4 | Kiss N. 1
Ifjúsági:
Szombathely Haladás - TFSE KSI 35-15