A pattanásig feszült Győr elleni végjáték izgalmai minden sportágszeretőt alaposan belelkesített a szezon kezdetén, a várakozásokat pedig a Nyírgyulaj elleni apró betli sem tudta igazándiból elkendőzni. A Turzó-csapat játékban a tavalyihoz képest feltétlenül lépett előbbre, a kérdés már csak az, hogy a keretben rejlő potenciált mennyire tudja kiaknázni a hosszú bajnokság során a zöld-fehér együttes. A mélységében és minőségében is megizmosodott szombathelyi csapat egy rendkívül veszélyes gárdát látott vendégül hétfőn este. A veszprémi futsalosok szervezettsége, küzdeni tudása már az első fordulókban kifizetődőnek bizonyult, előbb az Aramist, majd az újonc Debrecent fektették két vállra.
A találkozó eleje mérsékelt iramban kezdődött, mindkét oldalon apró technikai hibák gátolták az előre irányuló passzjátékot. Az álmos nyitány után a Haladás fokozatosan átvette a kezdeményezést, mezőnyben mindenképpen ellenfele fölé nőtt. A veszprémiek alapvetően a szélvészgyors kontrákban bíztak, de a védekezésre fordított energiák folytán rendre pontatlanul akcióztak. A szombathelyi csapat ráérzett az ekkortájt enerváltan mozgó bakonyiak Achilles-ínára, és kombinatív játékkal többször a kapu előterébe szögezte a vendégeket. A mérkőzést a negyedik perc helyezte más fénytörésbe, hiszen a hazai gárda megszerezte a hőn áhított vezetést. Márkus forgolódott védőjével a nyakán, egy ügyes mozdulattal tisztára játszotta magát, majd kapura fordult. Lecsúszott lövése önmagában nem okozott riadalmat, ám a fáziskésésben lévő kapust megelőző Michael Melo pazar mozdulattal a hálóba továbbított. (1-0) A szemfüles gól megtörte a jeget, az addig szívósan védekező Veszprém már nem bírta tovább a presszinget. Alig négy perccel később ismét felzengett a hazai találatot jelző üdvrivalgás. Öreglaki tempóváltással otthagyta őrzőjét, majd középre tálalt, a precízen belőtt labdára Leo Mendes érkezett. (2-0) A Haladás dinamikában ellenfele fölé nőtt, a szombathelyi csapat a játék minden elemében kenterbe vágta a magát csak kereső riválisát. A vendéglátókra a legnagyobb veszélyt az elkövetett szabálytalanságok száma okozta, a negyedik fault után azonban már érezhetően óvatosan sáfárkodtak a belépőkkel. A félidő végére már mindenki elkönyvelte a kétgólos Haladás vezetést, talán már a kényelmesen adogató vendégek is a sípszót várták. Nem úgy, mint Michael Melo, aki ismét remekül mozdult be középen, és a labdalopásból származó passzot játszi könnyedséggel pofozta a hálóba. (3-0) A zöld-fehérek gáláztak az első felvonásban, ekkortájt még senki sem gondolta, hogy a vége izzadságszagú lesz majd. A szünet után a hazaiak alaposan belealudtak a találkozóba, rendre lekéstek a labdákról, a veszprémiek pedig- ha ötlettelenül is-, de folyton-folyvást lopakodtak előre. A homlokegyenest más félidőben a Haladás vállalta magára a védekezést szerepét, a bakonyi együttes pedig átvette a kezdeményezést. A vendégek közül Tatai József játékát ildomos dicsérni, a válogatottat megjáró támadó többször is ügyesen lavírozott a kissé elkényelmesedett hazaiak között. Madarász János tanítványainak erőfeszítéseit végül siker koronázta, egy látszólag ártalmatlan szituációban Gregus helyzetfelismerése gólt eredményezett. (3-1) A vendég szépségtapasz ellenére a zöld-fehérek továbbra is a győzelem biztos tudatában játszottak, ám ekkor a passzsávokat lezáró Veszprém már egészen más arcát mutatta, mint az első felvonásban. A találattól megkönnyebbült Tar Tamásék egyre- másra dolgozták ki a kristálytiszta helyzeteket. Sásdi persze ma is remekül védett, de az eredménykényszer mintha teljesen megfogta volna a hazaiakat. Turzó József az időkérés mellett alaposan forgatta csapatát, de az áttörést jelentő negyedik gól ezekben a percekben nem igazán volt bent a játékban. Sőt. Az addig remekül játszó Tatai tört kapura, középre tartó labdája némi szerencsével pedig utat talált a vasiak hálójába. (3-2) A veszprémiek csúsztak, másztak az egyenlítésért, de ekkor már a Haladás sem hagyta kiénekelni szájából a rég megszerzettnek vélt sajtot. A hazaiak a szerencsével sem álltak hadilábon, és hasonlóan a Győr elleni összecsapáshoz, itt is sikerrel bekkeltek. A végjátékra jellemző, szokásos öt a négy elleni felállásban nem volt átütőerő a vendégek részéről, kalóriaszegény támadásaikat többször levadászta a Hali. Az eredmény eztán már nem változott, hazaiak rendkívül fontos győzelemmel megőrizték makulátlan mérlegüket az Aréna Saváriában.
Fotó: Unger Péter, www.vaol.hu