Asbóth József vitathatatlanul emblematikus figurája volt a szombathelyi és az országos teniszéletnek, hiszen éppen hetven évvel ezelőtt a sportág legjobb hazai eredményét hozta tető alá. Örökös bajnokuk 1947. június 27-én Párizsban, a Roland Garros döntőjében 8:6, 7:5, 6:2-re nyert a dél-afrikai Eric Sturgess ellen. Rekordja a mai napig a honi sportág legkiemelkedőbb diadala. Az 1930-as években a szakma a kontinens legjobbjaként tartotta számon, a magyar játékost világszerte ismerték. Férfi egyesben 13, férfi párosban 10, vegyes párosban pedig 5 nemzeti bajnoki címet szerzett.
A szombathelyi szurkolók többsége a szívére hallgatott, amikor autóba ült szombat délután. A szívtől ugyanis messzemenőkig pontos, racionális magyarázatokat nem mindig várhatunk. A csapat drukkerei azonban valahol tudják, hogy a városnak egyetlen igazi sportszimbóluma van, ez pedig minden kétséget kizárólag a Haladás. Az igazi sportszeretők éppen ezért fabatkát sem foglalkoznak azzal, hogy van időszak, amikor a kézzel-fogható eredmények nem mindennaposak. Az ínséges idők közepette is tartani kell a frontot, hiszen a lányoknak a pályán és a pályán kívül is kapaszkodót kell találniuk. A helyi médiában már alaposan körbejárt a négy játékost övező téma, és a közösségi médiumok is harsognak a parlagon hagyott lányokkal szolidaritást vállaló megosztásoktól.
Hamarosan visszahúzódnak a munkagépek, elül a dolgos melósok mindennapos csörömpölése, és nagyot lélegezhetnek az elmúlt időszakban különösen forgalmas Rohonci út lakosai. Persze nem csak a környező panelházakban élők inthetnek búcsút az építkezés minden velejárójának, a városnak is búcsúznia kell. A régi avíttas világ is rögvest bezárul ugyanis a helyi sportéletben. A végelláthatatlanul elhasznált öltözők, a kopott, múltba révedő támfalak, az egykedvűen omladozó oszlopok, és az emlékeket ugyan őrző, de már szakállas időkre visszatekintő csarnok is. A vadonatúj sportkomplexum már a modern idők passzát szelét fújja, éppen úgy, ahogy azt nagyon sok Haladás-szurkoló egykor megálmodta.
Szenzációs, százszázalékos hetet produkáltak a versenyrendszerben játszó csapataink az elmúlt héten. Hét mérkőzésből mind a hetet sikerült megnyernünk, ami fantasztikus teljesítmény csapatainktól ! A bajnokságok megyei és országos szinten zajlottak, játszottunk gyengébb és erősebb játékerőt képviselő ellenfelekkel is de ami még növeli az eredmények értékét , hogy az összes találkozót idegenben játszottuk.. Minden játékos aki a pályára lépett illetve az edzők akik irányították a csapataikat maximális teljesítményt nyújtottak . Látni, hogy jó úton halad a szakmai munka a meglévő körülményeink ellenére. Hamarosan, most már csak tényleg hetek kérdése és az infrastruktúránk is adott lesz a még jobb eredmények elérésére.
Mindenkit meglepett, hogy a sérülésekkel vastagon sújtott Haladás alaposan megszorongatta nagyatádi ellenfelét a bajnoki nyitányon. A hazaiak szezonkezdése ugyanis köztudottan nem irigylésre méltó. Három kulcsjátékos súlyos sérülés miatt maródi, míg négy igazolás körüli jogvitából eddig nem sikerült a felszínre úszni. Hét hiányzó bármelyik csapat dolgát megkeseríti, egy formálódó együttes életében azonban egy masszív gyomrossal érhet fel. Ennek ellenére vagy éppen ezért volt óriási meglepetés, hogy a zöld-fehérek hajszál híján kifogták a szelet az amúgy rendkívül veretes Nagyatád vitorlájából.
A Haladás VSE aktív szerepvállalása nyomán egyre népszerűbb a kézilabdasport városunkban. Kétségtelenül jó pályára állt ugyanis a szombathelyi egyesület az utánpótlás-nevelésbe befektetett energiával, hiszen a környékbeli fiatalok előszeretettel látogatják a zöld-fehér egyesület edzéseit. A győzelmi jelentésekkel persze továbbra is óvatosan sáfárkodna a klubvezetés, elvégre a cél a közeljövőben is a környékbeli ifjoncok foglalkoztatásával, az utánpótlásbázis jelentős mértékű növelése.